Üdvözlet a WordPress-ben! Ez az első bejegyzés, amelyet lehet akár módosítani, akár törölni, aztán kezdődhet az írás, a tartalommal történő feltöltés.
Néha vágyom rá, de néha nagyon-nagyon nehéz. Furcsa ez, hiszen a csönd ugyanaz, csak én nem… Amikor itt van a siserehad és be nem áll a szájuk 24 órában, az nagyon fárasztó tud lenni. És olyankor néha már kiabálok, hogy csak egy picit maradjanak csöndben. A folyamatos zaj nehéz. Most, hogy nincs itt senki csak … Olvass tovább
Ülök a parkban és a sokadik koktélomat szürcsölöm. És csak pörögnek a gondolataim… Közel egy éve volt, hogy vártam az ajánlatot. Már nagyon menni akartunk és annyira jó volt az interjúm. Olyan messze van és mégis olyan közeli. És most meg itt vagyok és együtt vigadunk a kollégákkal egy gyönyörű angol kastély kertjében, nézem a … Olvass tovább
Nincs kedvem dolgozni. Pontosabban haza dolgozni. Annyira nehezen fejeződnek be a munkáink, mint a rétestészta, ragadnak hozzám és visszajönnek. Pedig már annyira, de annyira nincs kedvem hozzá. A kinti munkahelyemet kell elsődlegesnek tekintenem, még ha a nevem, a reputációm és esetleg a cégem bánja. Egyszerűen nincs erőm ezekhez a dolgokhoz és rendszeresen az alvást választom … Olvass tovább
Hirtelen és túl korán. Ő volt a legfiatalabb a szülők/nagyszülők közül, bár régóta krónikus beteg volt. Érdekes dolog a gyász, hullámokban tör rá az emberre… írtam már párszor és most megint nagyon igaz. Nehezen élem meg és a gyerekek is nagyon furcsán gyászoltak most, innen messziről… Még csak most voltam otthon és büszkén jött el … Olvass tovább
Olvasom a híreket, néha azt hiszem kár. Egyre inkább aggaszt, ami történik a világban. A baj csak az, hogy nincs ráhatásom, pedig a történéseknek van hatása az én életemre. Nem tudom, hogy mennyire okoz ez szorongást mélyen valahol, de hogy dühöt néha igen, az biztos. Hogy van az, hogy a világ egyik legerősebb államában megválasztanak … Olvass tovább
Megint elfelejtettem, hogy márpedig írni kell. Írnom kell, hogy ne boruljak meg lelkileg. Persze mindig utólag jut eszembe az egész, amikor már kezdek borulni… Most épp influenzát követő légcső hurut az utolsó figyelmeztető jel… Nehezen gyógyulok belőle, és így kissé nehéz a gyerekeket is ápolni, miközben Férj Anyóst ápolja, ugyanezzel a kórsággal. Mindez persze karácsony … Olvass tovább
Úgy látszik ezt meg kellett tapasztalnom az életben. Hogy létezik olyan munkaadó, akit érdekel a munkavállalója. Hogy valóban meghallgatja az igényeidet és próbál ahhoz igazodni. Hogy célja, hogy hosszú távon jól érezd magad nála, hiszen, akkor fogsz jól dolgozni. Még sosem történt velem ilyen. De úgy igazából a közelebbi ismerőseimmel sem történt ilyen. (Bár azért … Olvass tovább
Relatív kérdés, hogy mi van messze és mi nem. Az utóbbi hónapokban brutálisan sok kilométert tettem meg és kellőképpen ki is fáradtam. Intenzív terhelés és intenzív tanulás időszaka volt nekem és persze az egész családnak is, mert ők meg itthon álltak helyt helyettem is. Jártam interjúkon és tanultam egy egész hetet Summer School keretein belül. … Olvass tovább
Mostanában úgy alakult a családi életünk, hogy többször voltunk orvosoknál, nem a sajátunknál. És hát vannak cifra dolgok…
